RMDSZ, ne áruld el Verespatakot

GM élelmiszerek

Ma már olyan alapvető haszonnövényeket tudnak genetikailag módosítani, amelyek a legtöbb élelmiszerben megtalálhatóak.

Nincs bizonyíték, hogy nem károsak
A gyógyszerek esetében a gyártó felelőssége, hogy bizonyítsa: az új medicinának nincsenek káros hatásai. Évtizedek kutató munkája áll egy-egy gyógyszer mögött. Egyes vállalatok az emberi étrend részét normál esetben nem képező vírusok és baktériumok génjeit építik be élelmiszereinkbe, majd - jobb esetben - megelégszenek egy néhány hetes, patkányokon végzett kísérlettel. Pedig épp ezeknek a multinacionális cégeknek kellene bizonyítani, hogy génmódosított termékeiknek sem rövid, sem hosszú távú káros hatása nincs. A valódi tesztelést azonban a fogyasztókon végzik. Nagyon kevés olyan független kísérletet végeztek, amely a GM, azaz génmódosított élelmiszerek egészségre gyakorolt hatását vizsgálta volna, és amely bizonyítaná, hogy ezen élelmiszereknek nincsenek veszélyes hatásaik. A kísérletek a hosszú távú hatásokra pedig egyáltalán nem terjedtek ki.

Figyelmeztető kutatások
Pusztai Árpád biokémikus a skóciai Rowett Intézetben bebizonyította, hogy egy génkezelt krumplifajta kóros elváltozásokat okoz az ezzel táplált patkányokon. Az Egyesült Államokban 2000-ben kirobbant, több tucat komoly megbetegedést okozó Aventis-botrány szintén arra mutatott rá, hogy a genetikailag módosított összetevők az emberekre károsak lehetnek. 2005 júniusában napvilágra került a Monsanto saját dokumentuma is, amely nagyon súlyos elváltozásokról számolt be a cég génmódosított kukoricájával etetett patkányokkal kapcsolatban. Kik mondják, hogy biztonságosak a GM élelmiszerek? Azok, akik előállítják őket. A kérdésben azonban még a tudóstársadalom is teljesen megosztott, mi több, a GM élelmiszerek emberi egészségre gyakorolt hatását még egyáltalán nem vizsgálták. Hogyan bízhatnánk így a multinacionális cégekre saját és gyermekeink jövőjét?





Hogyan lehet felismerni a GM élelmiszereket?
Az új EU-s szabályzat előírja, hogy minden élelmiszer és összetevő, amely genetikailag módosított szervezetet tartalmaz, jelölve legyen. Ez azt jelenti, hogy pl. a génmódosított kukoricából előállított kukoricacsíra-olaj és glükózszirup származását is fel kell ezek után tüntetni a csomagoláson: a régi elvet, a “kimutathatóságot” felváltotta egy új, a “származás bizonyítása”. Eszerint akkor is fel kell tüntetni a terméken, hogy “genetikailag módosított összetevőből készült”, ha a végtermékben a genetikai módosítás már analitikus módon nem mutatható ki.

Egy másik komoly problémára azonban még mindig nem sikerült megoldást találni: az állati eredetű termékeken (tej, húsfélék, tojás) máig nem kell feltüntetni, hogy az állatot genetikailag módosított takarmánnyal etették-e. Napjainkban az európai tej-és húsfogyasztás 75%-a származik génmódosított takarmánnyal etetett állatokból.

Az ilyen génmódosított termékek ellen úgy védekezhetünk, ha fogyasztóként elítéljük a géntechnológiát, és kizárólag bio, illetve olyan termékeket vásárolunk, melyeken génmanipuláció-mentes garanciajegy látható. Ausztriában zöld szervezetek és a fogyasztók nyomásának hatására a Tirolmilch után a második legnagyobb tejipari cég, a NÖL is garantálta, hogy ezután csak GM-mentes takarmánnyal etetik a teheneket. Ameddig a gyártók nem vállalnak ilyen garanciákat, és az európai jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy tudjuk mit eszünk, addig nem lehetünk biztosak benne, hogy hosszú távon nem károsítják egészségünket a GM termékek.

Mit tesz a Greenpeace?
A Greenpeace célja az emberek tájékoztatása mellett az, hogy ne kerüljenek a boltok polcaira génmódosított termékek. Ennek érdekében 2004-ben felmértük, hogy a kis- és nagykereskedelemben árusítottak-e olyan termékeket, amelyek génmódosított összetevőt tartalmaznak. Levélben kérdeztünk meg több száz gyártót és értékesítőt, tudja-e írásban garantálni, hogy nem használnak GM összetevőt az élelmiszergyártásban illetve forgalmazásban. A válaszok alapján listát készítettünk, amelyet egy 2004 nyarán megjelent tájékoztató füzetünk tartalmaz. Ennek feladata, hogy segítse a fogyasztót a vásárlásban. A kiadványból eddig több, mint tízezer példányban fogyott el. Ezután fogyasztói nyomás hatására két értékesítő (a METRO Hungary Holding Kft. és az Interfruct Kft), valamint 26 élelmiszergyártó jelezte, hogy ők is csatlakoznak a génmódosítás-mentességet vállalók közé. A csatlakozó cégekkel együtt több mint százötvenre növekedett azon vállalatok száma, amelyek garanciát vállaltak arra, hogy termékeik gyártása során nem használnak génmódosított összetevőket.

A Greenpeace 2004 őszén kéthetes magyarországi túrát szervezett. Ennek célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a géntechnológia-alapú mezőgazdaság, és az ebből származó élelmiszerek veszélyeire, valamint hogy nyomást gyakoroljon a GM-mentességet még nem garantáló élelmiszerláncokra. Közel másfélezer aláírás hatására a CO-OP Hungary Rt. és a Plus Kft. is írásban kötelezte el magát a génmódosított élelmiszerek eladása ellen.