A klímaváltozás jelenleg a Földet és az emberiséget fenyegető legnagyobb veszély. Az emberiség a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj) égetésével üvegházhatású gázokat (ÜHG) juttat a levegőbe, és ezzel visszafordíthatatlanul megváltoztatja a Föld éghajlatát. Ezek a gázok ugyanis fokozzák a légkör hőmegtartó képességét, és globális átlaghőmérséklet-emelkedést okoznak.

A tudomány jelenlegi állása szerint még egy 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés is visszafordíthatatlan hatásokkal járhat, egy 2°C-os emelkedés pedig egészen biztosan éghajlati katasztrófához vezet. Ahhoz, hogy ezt a katasztrófát elkerüljük, arra van szükség, hogy 2015-re tetőzzenek, majd hirtelen lecsökkenjenek az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásai a világon, olyan mértékben, hogy 2050-re a lehető leginkább a nulla szintet közelítsék.

Nekünk, magyaroknak, a klímaváltozás elleni küzdelem különösen fontos. Ha nem sikerül a folyamatot visszafordítani, Magyarország területét az egész Föld átlagos felmelegedésénél kétszer nagyobb, akár 3–5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés is sújthatja a medencehatás miatt. Ez azt jelenti, hogy a jövőben évente majdnem negyven olyan napra számíthatunk, amikor a hőmérő higanyszála 30 fok fölé emelkedik. Ezeken az ún. hőségnapokon a termelékenység nagy mértékben csökkenni fog, és ez kihatással lesz az ország GDP-jére, valamint komoly károkat okozhatnak a hőséggel járó egészségügyi problémák is.

Egy ilyen mértékű felmelegedés során felborul az éves csapadékeloszlás: a korábbinál kisebb mennyiségű csapadék egyszerre, télen hullik majd le, ami gyakori árvizeket, valamint a talaj erodálását okozza, nyáron pedig hosszú aszályos hónapokra számíthatunk. Az Alföld egyes részei teljesen elsivatagosodnak, a talajvíz szintje csökken, és ezzel veszélybe kerül a mezőgazdasági területek öntözése, valamint a lakosság ivóvízellátása is.

Ahhoz, hogy elkerüljük az éghajlat megváltozásának katasztrofális következményeit, olyan nemzetközi tervre van szükségünk, amely a lehető legrövidebb idő alatt megállítja a globális átlaghőmérséklet-emelkedést, és lehetővé teszi, hogy amennyire csak lehet, 2°C alatt tartsuk azt.

A Kiotói Jegyzőkönyv, amely jelenleg nemzetközi szinten meghatározza az országok kibocsátás-csökkentési kötelezettségeit, 2012-ben lejár, ezért idén döntést kell hozni a megfelelő folytatásról, amely minden eddiginél erősebb kötelezettségvállalást tartalmaz. A Koppenhágai Klímakonferencia 2009. december 7. és 18. között lehetőséget biztosít arra, hogy a világ vezetői felelősséget vállaljanak, és együttes erőfeszítéssel olyan megállapodást hozzanak létre, amellyel megóvhatják a Földet és annak lakóit.

A Greenpeace azt szeretné elérni, hogy a fejlett világ vezetői, köztük Magyarország miniszterelnöke is, a következő vállalásokat tegyék a Koppenhágai Klímakonferencián, 2009 decemberében:

A 2009 decemberében tartandó Koppenhágai Klímacsúcs az utolsó lehetőség arra, hogy a fejlett és fejlődő országok vezetői együttesen elkötelezzék magukat a klímaváltozás megállítása mellett, és olyan megállapodásra jussanak, amellyel elkerülhetőek a klímaváltozás katasztrofális hatásai, ezért különösen fontos, hogy a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke személyesen is vegyen részt az itt születő megegyezés meghozatalában.