Atomenergia - Stop Mochovce!

STOP MOHOVCE

Olaszország: ne exportálj nukleáris veszélyt!

Budapest, 2007. április 17 - Greenpeace aktivisták látványos, az ókori Rómát idéző, kosztümös demonstrációt tartottak a budapesti Olasz Nagykövetség épülete előtt. Ugyanebben az időben Közép-Európa más országaiban: Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában szintén tüntetett a Greenpeace a helyi olasz nagykövetségek előtt. Az együttes tiltakozások célja, hogy felhívják az olasz kormány és Európa figyelmét: a nukleáris energia nem megoldás a klímaváltozásra. A nagyköveteknek továbbított nyílt levelekben felszólítjuk az olasz kormányt: ne vegyen részt a veszélyes és elavult technológiájú szlovákiai Mohi/Mochovce nukleáris atomerőmű újabb blokkjainak létrehozásában és üzembe helyezésében!

A Budapesttól 80-90 kilóméterre lévő szlovákiai Mohiban az olasz ENEL cég újabb atomreaktorokat tervez építeni (Mochovce 3 + 4). Az ENEL legnagyobb részvényese pedig maga az Olasz Kormány.

A Greenpeace szerint Olaszország (nukleáris veszélyeket exportálva) nem alkalmazhat kettős mércét külföldi befektetéseinél. Különösképpen, mivel 1987-ben úgy döntöttek, biztonsági tényezők miatt leállítják saját atomreaktoraikat.

Alább azon főbb kifogásaink, amik alapján teljesen elfogadhatatlannak tartjuk az ENEL terveit:

• Az öreg technológiával járó rossz biztonság. A projekt régi szovjet technológiák alkalmazásán alapul. Az épületek előrehaladott megépítettségi állapota miatt kevés lehetőség van modernizációs fejlesztésekre - teljességgel hiányzik például - szembetűnő módon - a konténment. A konténment egy esetleges komoly baleset bekövetkeztekor meggátolja a radioaktivitás szabadba jutását, valamint külső támadásoktól (mint pl. egy kisebb repülőgép ráesése a reaktorra) is képes megvédeni az erőművet. A mai korszerű reaktorokat többnyire dupla konténmenttel tervezik - a Mohi 3-as és 4-es reaktoroknak egy sem lenne. Még maga a Szlovák Nukleáris Biztonsági felügyelet (UJD) is azt írta 2004. június 8-ai jelentésében, hogy „...a dokumentáció, ami alapján 1986-ban kiadták az engedélyt, nem mutathat rá az elmúlt 17 év során kifejlesztett nukleáris biztonsági követelményekre...“

• Hiányzó legitimáció és társadalmi egyeztetés. A Mohi reaktorépítési projektet 1986 novemberében hagyták hivatalosan jóvá - a csernobili katasztrófa évében. Akkoriban a kommunista döntéshozók nem tették lehetővé semmilyen kritikus hatástanulmány elkészíttetését, és a nyilvánossságot sem vonták be a döntéshozatalba. Meglehetősen ironikusan a mai szlovák kormány azt állítja: semmi szükség sincs további engedélyeztetési eljárások lefolytatására és az építkezést az 1986-os engedélyek alapján be lehet fejezni. A szlovák környezetvédelmi minisztérium 2007. február 22-én megállapította, hogy nincs szükség egy, a mai normáknak megfelelő, a nyilvánosság bevonását is tartalmazó Környezeti Hatástanulmány Vizsgálatra. Fontos hangsúlyoznunk, hogy a Mohi erőművel kapcsolatosan mindeddig semmilyen Környezeti Hatástanulmány Vizsgálat nem született.

• Gyanús gazdasági körülmények: valószínű EU-s törvényekbe ütköző állami támogatások. Független gazdasági elemzések kimutatták, hogy ez a projekt, ahol a két 440 MW-os reaktor megvalósítási költségeit 1.6 - 1.9 milliárd euróra becsülik, nem lehet gazdaságos hozzátett állami támogatások, juttatások nélkül. Már eddig is több olyan mechanizmust sikerült felfedeznünk, amelyekkel a szlovák állam támogatja a projektet. Ez az eljárás az érvényes EU-s törvények és szabályozások szerint törvénytelen. Amennyiben az Európai Bizottság kivizsgálást, majd annak nyomán a szolvák állam ezen tevékenységeinek felfüggesztését kezdeményezné, akkor kiderülne, hogy a projekt csak gazdasági veszteséget termelne mind az ENEL-nek, mind pedig az ENEL olaszországi részvényeseinek.

Ezenfelül követeljük, az ENEL dolgozza át szlovákiai beruházási terveit úgy, hogy veszélyes nukleáris szándékai helyett sokkal többet költsön decentralizált rendszerben működő, megújuló energiákra és energiahatékonyságra épülő energiapiaci fejlesztésekre - ezzel valódi klímavédelmet megvalósítva.

A szóban forgó reaktorokat még a hetvenes években tervezték a szovjetek, így a projektből hiányzik több, a modern nukleáris létesítményeknél megkövetelt alapvető tényező. Ezért nem értjük, az ENEL miért foglalkozik egyre aktívabban azzal a lehetőséggel, hogy a nyolcvanas évek végén megkezdett, majd 1992-ben, 15 évvel ezelőtt felfüggesztett építési műveleteket befejezze. A VVER-440/213 reaktorok alkalmazni szándékozott technológiája roppant elavult, biztonsági tulajdonságai a harminc évvel ezelőtt épített erőművekéhez hasonlíthatóak. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy bárhol az EU területén ilyen veszélyes reaktort helyezzenek üzembe 2010 után; a legtöbb EU tagországban egy ilyen reaktornak esélye sem lenne működési engedély megszerzésére.

Az ENEL az után kezdte el szorgalmazni az építkezések újraindítását, hogy a “Slovenske elektrarne“ privatizált szlovák közszolgáltatási vállalat részvényeinek 66%-át megszerezte 2006. májusában. Az ENEL vezetősége várhatóan idén május elején hozza meg végleges, hivatalos döntését ezzel a projekttel kapcsolatban.

Tudjuk, hogy az Olasz Kormány a legnagyobb részvényes az ENEL-ben, a cég majdnem egyharmadát birtokolja (21.84%-ot közvetlenül, a gazdasági minisztérium által irányít, 10.15%-ot pedig indirekt módon, a Cassa Depositi e Prestiti SpA-n keresztül).

Azon olasz népszavazat alapján, amely előírta az olaszországi atomreaktorok bezárását, ez a projekt extrém megtestesítője lenne a valós demokráciákban megengedhetetlen kettős mércének, a veszélyforrás-exportnak.

Úgy gondoljuk, hogy az olasz kormánynak soha nem lenne szabad kettős mércét alkalmaznia külföldi befektetéseinél, és komoly nukleáris veszélyeket sem lenne szabad exportálnia, különösképpen, mivel 1987-ben úgy döntött az ország, hogy a nukleáris energiatermeléshez kapcsolódó biztonsági tényezők miatt leállítja saját atomreaktorait.

Az oldal alján a Kapcsolódó anyagok közül a komolyan érdeklődőknek érdemes elolvasni:

- az olasz miniszterelnöknek és az olasz kormánynak írt levelet (magyar és angol)

- három oldalas összefoglalót, amelyben részletesebben kifejtjük álláspontunkat és annak hátterét (angol).

- rövid összeállításunkat a szlovákiai nukleáris létesítmények biztonságáról - amire az ENEL cég hivatkozott akcióinkat követő sajtóközleményében - roppant tanulságos (angol)!

- további részletekért a nyolcoldalas gazdasági elemzést ajánljuk (angol).

- nagyszerű anyagot talál alább arról is, hogy miért is nem megoldás a nukleáris energia a klímaváltozásra (angol), valamint

- az európai zöldek által fogalmazott dokumentumot: 40 tény arról, hogy miért nem az atomenergia a megoldás a klímaváltozásra (angol).

A Fotók és Videók menüpont alatt megtekinthetők a demonstrációkról készült felvételek.