További érdekességek, hírek, kommentek a Greenpeace Blogján.


Tiszta Víz 2002 Kampány

Élet és halál között a Tisza vízrendszere

Még számtalan madár fészkel a Tisza partján, valamint mellékágai és mellékfolyói mentén. Rétisasok és vidrák találtak itt otthonukra, halak és halászok paradicsoma ez a vidék. A folyam útján 1300 km-t és 5 országot szel át az ukrán Kárpátoktól a Dunába való betorkolásig. Magyarország, Románia és Kelet-Szlovákia további részei általa és mellékfolyói által lett formálva. A Tisza a teljes régió létfontosságú útvonala.

tisza

Ez a folyami táj egyúttal emberemlékezet óta jelentős gazdasági térség. A bányászat, a papír- és vegyipar gyakran mégis szűretlenül vezeti be mérgező szennyvizeit a Tiszába és mellékfolyóiba. Így jutnak a vízbe az erősen mérgező anyagok, mint pl. a nehézfémek, a tartós mérgek, a cianid és a szerves klórvegyületek. Az ipari mérgek nemcsak a folyót károsítják és a környező  természetet teszik tönkre, hanem a Tisza vízgyűjtőterületén az ember egészségét is veszélyeztetik.

A víz az életünk forrása. Ennek az életbevágóan fontos nyersanyagnak a biztosítása csak a tartósan környezetbarát termelésre és termékekre való átállás által sikerülhet.

Greenpeace küzd az ép környezethez való jogért.
Greenpeace követeli a mérgező szennyvizek bevezetésének megszüntetését.


Közép- és Kelet- Európa sok változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben – akár politikai, ökonómiai, szociális vagy akár más okok miatt.
Ezt a térséget, mely közös történelemmel és hasonló kultúrával rendelkezik, számos, különböző formában megjelenő egymásrautaltság határozza meg.

Ivóvíz

A vegyipar kemikáliák széles skálájával szennyezi a vizeket. A PVC-gyártás, valamint a cellulóz- és papíripar (amely a fehérítéshez klórt használ) komoly környezetszennyezők, például a részben nehezen lebomló, mérgező és rákkeltő szerves klórvegyületek kibocsátása miatt.

A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalan szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.

Nitrát sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.

Átlagos vízhasználat



Németországban
egy ember körülbelül 130 liter ivóvízet használ el naponta. Más európai országokkal összehasonlítva ez a mennyiség igencsak gazdaságosnak mondható. A svájciak és az olaszok körülbelül 250 litert használnak el naponta.

Azonban mindössze 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a WC öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz használnak.

Tippek kevesebb víz fogyasztásához

1. Gyűjtsd az esővizet kerted és virágaid öntözéséhez

2. Csak telepakolt mosó - illetve mosogatógéppel kezdj neki a mosáshoz/mosogatáshoz

3. Ha új gépeket vásárolsz, keress víztakarékos modelleket

4. Inkább zuhanyozz a teli kádban történő fürdőzés helyett, és a WC öblítésekor is próbálj meg vizet spórolni

5. Javítsd meg minnél hamarabb az elromlott csapokat, WC tartályokat: egy csepegő csap kb. 17 liter vizet pazarol naponta, egy rossz WC kb. 40 litert.

Ólom az ivóvízben

Az ólmot kKülönösen a lágy, savas víz oldja ki a csövek falából.

Az ólomcsövek könnyen felismerhetőek ezüstszürke színükről. Az ólom lágy anyag, késsel vagy akár kulccsal könnyen karcolható. Mivel hajlítani is könnyű, az ólomcsövek fektetése meglehetősen egyszerű. A vascsövekkel ellentétben forrasztják.

Mennyi ólom túl sok?

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a literenkénti 0,01 mg ólomkoncentrációban szabja meg a határértéket. Jelenleg az EU országaiban különböző határértékek vannak érvényben, de 2003-tól a maximális ólomkoncentráció nem lehet magasabb 0,025 mg/liternél, amit 2013-ig 0,01 mg/literre kell csökkenteni.

Egészségügyi kockázatok

Az ólom idegméreg. A krónikus ólommérgezés fejfájást, nyugtalanságot, tartós gyengeséget, memóriazavart, bélgörcsöket, depressziót, álmatlanságot, impotenciát és vesekárosodást okozhat.
Az ólom különösen veszélyes a csecsemőkre és kisgyermekekre, hiszen az ő idegrendszerük még fejlődésben van. A felnőtteknél észlelhető krónikus tüneteken túl az ólommérgezés gyermekeknél a szellemi képességek csökkenését, hiperaktivitást, és az összpontosítási képesség zavarait okozhatja.

Mi a teendő?

Az egyetlen igazán hatásos megoldás az ólomcsövek műanyag (de nem PVC!) horganyzott vas-, acél- vagy rézcsövekre történő cseréje. Ha a víz erősen savas, kerüljük a rézcsövek használatát.

A hosszabb ideje a csövekben álló víz több ólmot tartalmaz a folyóvíznél. Ha a csövek cseréje nem lehetséges, hagyjuk a vizet néhány percig folyni, mielőtt innánk belőle, vagy először zuhanyozzunk le, és csak utána igyunk. Ilyen módon csökkenteni tudjuk az ivóvíz ólomkoncentrációját.

A csecsemők és kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, hiszen az idegrendszerük még fejlődésben van. A terhes nők és kismamák a csontjaikban felgyülemlett ólmot továbbadhatják a gyermeküknek, ezért tiszta vizet kell inniuk. A bébiételek készítéséhez is mihamarabb azt kellene használni.

Szerves Szennyezőanyagok (TOC – Összes Szerves Szén)

Mi a TOC?

A TOC (Total Organic Carbon – Összes Szerves Szén) érték a szerves szén összes mennyiségét jelöli, az ivóvízben található összes szerves anyag mértékegysége.
Ezek az anyagok lehetnek természetes eredetűek, mint például a huminsavak, de lehetnek ásványi olajok, oldószerek, poliaromatikus hidrokarbonátok és klórozott szerves vegyületek is.

Egészségügyi kockázatok

Ezen vegyianyagok némelyike tartós szerves szennyezőanyag (úgynevezett POP – Persistent Organic Pollutant), ami nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem bomlik le, és lerakódik a szervezetben.
Némelyikük idegméreg, mások a májat vagy a vesét károsítják, és rákkeltő is akad közöttük.

Határértékek

Nem javasolt a rézcsövek használata olyan helyeken, ahol a víz pH értéke 7 alatti és a TOC érték eléri, vagy meghaladja az 1,5 mg/litert. Ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy egészségre ártalmas mennyiségű réz oldódik ki a csövek falából.

Hogyan kerülnek szerves szennyezőanyagok az ivóvízbe?

A talajvízbe jutó szerves vegyületek forrásai:

1. vegyipar

2. mezőgazdaság

3. papíripar

4. petrolkémiai ipar

5. a közlekedés, a szárazvegytisztítók, az élelmiszeripar, stb.

Európa szerte számos iparvidéken hatalmas talajvízkészletek szennyeződtek el, és váltak ivóvíznek alkalmatlanná. Megtisztításuk körülményes és rendkívül drága.



Mi a teendő?

Az ivóvíz speciális laboratóriumban történő elemzésével az egyes szennyezőanyagok minőségi és mennyiségi jellemzői pontosan meghatározhatóak. Veszélyes szennyezőanyagok és határérték feletti eredmények esetén a vízszolgáltatónak kell megtennie a szükséges lépéseket.

Nitrát az ivóvízben

Kis mennyiségű nitrát szinte minden vízben kimutatható.

Nitrátkoncentráció

A felszíni vizek nitrát-tartalma 0-8 mg/liter között van, a szennyezett vizek 50-150 mg/litert, vagy ennél is többet tartalmazhatnak.

Hogyan kerül nitrát a vízbe?

1. az intenzív mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt műtrágyákból

2. sérült csővezetékeken keresztül

3. sérült, vagy a magán-kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből


Még ha nem is jutna több nitrát a talajba,
a jelenlegi nitrát-tartalom lebomlásához is hosszú időnek kellene eltelnie.


Mekkora a megengedett nitrát-tartalom?

Az EU területén az ivóvíz nitrát-tartalmának küszöbértéke 50 mg/liter.
Számos orvos azonban ezt az értéket is túl magasnak tartja, különösen csecsemők és kisgyermekek számára, és literenkénti 25 milligrammos maximumértéket javasol.



Egészségügyi kockázatok

A szervezetben a nitrát nitritté alakul.
A csecsemők és kisgyermekek számára a nitrit közvetlenül is veszélyes, még a hivatalos határérték alatti dózisban is. A vérben az oxigén szállításáért felelős hemoglobin oxidációja révén methemoglobinémiát okozhat.

A kisgyermekek szervezete még nem tudja elég gyorsan lebontani a methemoglobint. Ez elégtelen oxigénellátáshoz vezet. A mérgezés tünetei a kék ajkak, kezek és lábak, fejfájás, légzési nehézségek, legrosszabb esetben fulladás.

Továbbá bizonyos ételekkel együtt a nitrit rákkeltő nitrozaminná alakul.

Mi a teendő?

A nitrátnak az ivóvízből történő kiszűrése megoldható, de bonyolult és költséges. Sokszor olcsóbb megoldás más ivóvízforrás után nézni.

Ha a szennyezett víz ásott kútból származik, először is a szennyezés forrását kell megkeresni, de elképzelhető, hogy csak új kút fúrása megfelelőbb helyen jelent megoldást.

Rövidtávú megoldásként - különösen bébiétel elkészítéséhez - a palackozott ivóvíz vásárlása javasolható.

Az ivóvíz vastartalma

Honnan kerül vas az ivóvízbe?

A vas a talajban és a kőzetekben általánosan előfordul, emellett nélkülözhetetlen nyomelem. Ezért az ivóvízben található vas természetes úton is odakerülhetett.

A vízvezetékek gyakran horganyzott vascsőből készülnek, a korrodálódott bevonat pedig emelheti az ivóvíz vastartalmát. Ezért számos országban már tilos bevonat nélküli vascsöveket vízvezetékként használni.

A víz vaskoncentrációja

A talajvíz literenként akár 1 mg vasat is tartalmazhat. A felszíni vizek vastartalma általában 0,001 és 10 mg/liter között mozog.

A vízben oldott vasmennyiséget általában véve nem tekintik mérgezőnek vagy veszélyesnek. Mégis, az elfogadhatónak tekintett vaskoncentráció javasolt mértéke valahol 0,15 és 0,2 mg/liter között kellene, hogy legyen.

A fogyasztók problémái

Ha az ivóvíz vaskoncentrációja 2 mg/liternél magasabb, a fogyasztók a következő problémákkal szembesülhetnek:

1. Jelentősen romlik az ivóvíz íze

2. A víz színe megváltozik és barna foltokat hagy

3. A vízcsövek korrodálódnak, a csapok sokkal hamarabb meghibásodnak, csöpögni kezdenek

A magán-kutak is szennyezettek lehetnek, ha a közelben szennyvíztisztító található, vagy ha a szennyvíztisztítók nem megfelelően működnek.

Egészségügyi kockázatok

A vas, más nehézfémekkel együtt, egy esszenciális nyomelem, mely azt jelenti, hogy alapvetően nagyon fontos az emberi test és sok más élőlény számára.

A vas csak magas koncentrációban jelent egészségügyi kockázatot, de így akár mérgezővé is válhat. A legelső tünetek általában hasi fájdalmak.

Ha az ivóvíz vastartalma túl magas, hányást, hasmenést, vagy akár a bélrendszer megbetegedését is okozhatja.

A vas a halpopulációk számára jóval nagyobb kockázatot jelent, számukra akár erősen mérgező is lehet.

A pH érték és vízkeménység

pH érték

A pH érték azt jelöli, hogy a víz semleges (pH 7), savas (7 alatt), vagy lúgos (7 fölött) kémhatású.

Ivóvíz

Az ivóvíz pH értéke 6,5 és 9,5 között kellene, hogy legyen. A pH 7 alatti savas, lágy víz fokozottan korrodálja a réz- és horganyzott vascsöveket.

Egészségügyi kockázatok

A réz nagyobb mennyiségben ártalmas az egészségre, különösen a gyerekekére. Ha tudjuk, hogy lakóhelyünkön savas az ivóvíz, ne használjunk réz vízvezetékcsöveket, vagy hagyjuk a vizet folyni egy ideig, mielőtt innánk belőle – ez különösen fontos, ha a csapot hosszabb ideje nem használtuk és a víz állt a csövekben.

Vízkeménység

A víz természetes körforgása során a lágy esővíz ásványi anyagokat old ki a talajból, főleg meszet, gipszet és magnézium-szulfátot.
Az adott talaj összetételétől függően több vagy kevesebb ilyen oldott ásványi anyag van a vízben.
Nagy mennyiségű ásványi anyag nagy vízkeménységet jelent, így például az ásványvizek különösen keménynek számítanak.
Általánosan a közepesen kemény vizet tekintjük különösen jó ivóvíznek.

Vízkeménységgel kapcsolatos tudnivalók

A vízkeménységet gyakran adják meg német keménységi fokban (ºd vagy ºdH). A mosóporok csomagolásán ezeket az értékeket általában négy fokozatra osztják:

1. 0 – 7ºd lágy
2. 7 – 14ºd középkemény
3. 14 - 21ºd kemény
4. 21ºd fölött nagyon kemény

Ha a keménységi mutató alacsony, akkor a víz lágy, és kevesebb szappanra vagy mosószerre van szükség. A mosóporok csomagolásán általában feltüntetik a vízkeménység függvényében szükséges mosópor mennyiségét.

Ha a víz lágy, akár 20% mosópor is megtakarítható, ami egyaránt kíméli a pénztárcát és a környezetet. Még környezetbarátabb megoldás a moduláris rendszerű gépek használata. Ebben az esetben a mosópor, a fehérítő és a vízlágyító külön-külön, a szükséges mennyiségben adagolhatóak.

Ha a víz nagyon lágy, egyáltalán nem szükséges vízlágyítót használni. A kemény vizet azonban szükséges lágyítani, mert több mosás után a ruhák megkeményednek,
a fütőszálakra lerakódott vízkő pedig növeli az energiafogyasztást.
A mosóvízhez adott ecet azonban feloldja a vízkövet, és újra lággyá teszi a ruhákat.