Tiszta Víz 2002 Kampány
Élet és halál között a Tisza vízrendszere
Még számtalan madár fészkel a Tisza partján, valamint mellékágai és mellékfolyói mentén. Rétisasok és vidrák találtak itt otthonukra, halak és halászok paradicsoma ez a vidék. A folyam útján 1300 km-t és 5 országot szel át az ukrán Kárpátoktól a Dunába való betorkolásig. Magyarország, Románia és Kelet-Szlovákia további részei általa és mellékfolyói által lett formálva. A Tisza a teljes régió létfontosságú útvonala.
Ez a folyami táj egyúttal emberemlékezet óta jelentős gazdasági térség. A bányászat, a papír- és vegyipar gyakran mégis szűretlenül vezeti be mérgező szennyvizeit a Tiszába és mellékfolyóiba. Így jutnak a vízbe az erősen mérgező anyagok, mint pl. a nehézfémek, a tartós mérgek, a cianid és a szerves klórvegyületek. Az ipari mérgek nemcsak a folyót károsítják és a környező természetet teszik tönkre, hanem a Tisza vízgyűjtőterületén az ember egészségét is veszélyeztetik.
A víz az életünk forrása. Ennek az életbevágóan fontos nyersanyagnak a biztosítása csak a tartósan környezetbarát termelésre és termékekre való átállás által sikerülhet.
Greenpeace küzd az ép környezethez való jogért.
Greenpeace követeli a mérgező szennyvizek bevezetésének megszüntetését.
Közép- és Kelet- Európa sok változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben – akár politikai, ökonómiai, szociális vagy akár más okok miatt.
Ezt a térséget, mely közös történelemmel és hasonló kultúrával rendelkezik, számos, különböző formában megjelenő egymásrautaltság határozza meg.
Ivóvíz
A nem biztonságos hulladéklerakókból számtalan szennyezőanyag szivárog a talajvízbe: savak, szerves szennyezőanyagok, nehézfémek, stb.
Nitrát sérült vezetékeken keresztül is kerülhet a vízbe. Ha a csövek ólomtartalmúak, akkor ez a mérgező fém is az ivóvízbe kerülhet.
Átlagos vízhasználat
Németországban
Azonban mindössze 4 litert használnak szomjuk enyhítésére és főzéshez, 55 litert a fürdőszobában, 32 litert a WC öblítéséhez, 25 litert mosáshoz, 8 litert pedig mosogatáshoz használnak.
Tippek kevesebb víz fogyasztásához
1. Gyűjtsd az esővizet kerted és virágaid öntözéséhez
2. Csak telepakolt mosó - illetve mosogatógéppel kezdj neki a mosáshoz/mosogatáshoz
3. Ha új gépeket vásárolsz, keress víztakarékos modelleket
4. Inkább zuhanyozz a teli kádban történő fürdőzés helyett, és a WC öblítésekor is próbálj meg vizet spórolni
5. Javítsd meg minnél hamarabb az elromlott csapokat, WC tartályokat: egy csepegő csap kb. 17 liter vizet pazarol naponta, egy rossz WC kb. 40 litert.
Az ólomcsövek könnyen felismerhetőek ezüstszürke színükről. Az ólom lágy anyag, késsel vagy akár kulccsal könnyen karcolható. Mivel hajlítani is könnyű, az ólomcsövek fektetése meglehetősen egyszerű. A vascsövekkel ellentétben forrasztják.
Mennyi ólom túl sok?
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) a literenkénti 0,01 mg ólomkoncentrációban szabja meg a határértéket. Jelenleg az EU országaiban különböző határértékek vannak érvényben, de 2003-tól a maximális ólomkoncentráció nem lehet magasabb 0,025 mg/liternél, amit 2013-ig 0,01 mg/literre kell csökkenteni.
Egészségügyi kockázatok
Az ólom idegméreg. A krónikus ólommérgezés fejfájást, nyugtalanságot, tartós gyengeséget, memóriazavart, bélgörcsöket, depressziót, álmatlanságot, impotenciát és vesekárosodást okozhat.
Az ólom különösen veszélyes a csecsemőkre és kisgyermekekre, hiszen az ő idegrendszerük még fejlődésben van. A felnőtteknél észlelhető krónikus tüneteken túl az ólommérgezés gyermekeknél a szellemi képességek csökkenését, hiperaktivitást, és az összpontosítási képesség zavarait okozhatja.
Az egyetlen igazán hatásos megoldás az ólomcsövek műanyag (de nem PVC!) horganyzott vas-, acél- vagy rézcsövekre történő cseréje. Ha a víz erősen savas, kerüljük a rézcsövek használatát.
A hosszabb ideje a csövekben álló víz több ólmot tartalmaz a folyóvíznél. Ha a csövek cseréje nem lehetséges, hagyjuk a vizet néhány percig folyni, mielőtt innánk belőle, vagy először zuhanyozzunk le, és csak utána igyunk. Ilyen módon csökkenteni tudjuk az ivóvíz ólomkoncentrációját.
A csecsemők és kisgyermekek különösen veszélyeztetettek, hiszen az idegrendszerük még fejlődésben van. A terhes nők és kismamák a csontjaikban felgyülemlett ólmot továbbadhatják a gyermeküknek, ezért tiszta vizet kell inniuk. A bébiételek készítéséhez is mihamarabb azt kellene használni.
Mi a TOC?
A TOC (Total Organic Carbon – Összes Szerves Szén) érték a szerves szén összes mennyiségét jelöli, az ivóvízben található összes szerves anyag mértékegysége.
Ezek az anyagok lehetnek természetes eredetűek, mint például a huminsavak, de lehetnek ásványi olajok, oldószerek, poliaromatikus hidrokarbonátok és klórozott szerves vegyületek is.
Egészségügyi kockázatok
Ezen vegyianyagok némelyike tartós szerves szennyezőanyag (úgynevezett POP – Persistent Organic Pollutant), ami nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem bomlik le, és lerakódik a szervezetben.
Némelyikük idegméreg, mások a májat vagy a vesét károsítják, és rákkeltő is akad közöttük.
Határértékek
Nem javasolt a rézcsövek használata olyan helyeken, ahol a víz pH értéke 7 alatti és a TOC érték eléri, vagy meghaladja az 1,5 mg/litert. Ebben az esetben ugyanis előfordulhat, hogy egészségre ártalmas mennyiségű réz oldódik ki a csövek falából.
A talajvízbe jutó szerves vegyületek forrásai:
1. vegyipar
2. mezőgazdaság
3. papíripar
4. petrolkémiai ipar
5. a közlekedés, a szárazvegytisztítók, az élelmiszeripar, stb.
Európa szerte számos iparvidéken hatalmas talajvízkészletek szennyeződtek el, és váltak ivóvíznek alkalmatlanná. Megtisztításuk körülményes és rendkívül drága.
Mi a teendő?
Az ivóvíz speciális laboratóriumban történő elemzésével az egyes szennyezőanyagok minőségi és mennyiségi jellemzői pontosan meghatározhatóak. Veszélyes szennyezőanyagok és határérték feletti eredmények esetén a vízszolgáltatónak kell megtennie a szükséges lépéseket.
Nitrátkoncentráció
A felszíni vizek nitrát-tartalma 0-8 mg/liter között van, a szennyezett vizek 50-150 mg/litert, vagy ennél is többet tartalmazhatnak.
Hogyan kerül nitrát a vízbe?
1. az intenzív mezőgazdaságban nagy mennyiségben használt műtrágyákból
2. sérült csővezetékeken keresztül
3. sérült, vagy a magán-kutakhoz túl közel telepített ülepítőkből
Még ha nem is jutna több nitrát a talajba,
Mekkora a megengedett nitrát-tartalom?
Az EU területén az ivóvíz nitrát-tartalmának küszöbértéke 50 mg/liter.
Számos orvos azonban ezt az értéket is túl magasnak tartja, különösen csecsemők és kisgyermekek számára, és literenkénti 25 milligrammos maximumértéket javasol.
Egészségügyi kockázatok
A szervezetben a nitrát nitritté alakul.
A csecsemők és kisgyermekek számára a nitrit közvetlenül is veszélyes, még a hivatalos határérték alatti dózisban is. A vérben az oxigén szállításáért felelős hemoglobin oxidációja révén methemoglobinémiát okozhat.
A kisgyermekek szervezete még nem tudja elég gyorsan lebontani a methemoglobint. Ez elégtelen oxigénellátáshoz vezet. A mérgezés tünetei a kék ajkak, kezek és lábak, fejfájás, légzési nehézségek, legrosszabb esetben fulladás.
Mi a teendő?
A nitrátnak az ivóvízből történő kiszűrése megoldható, de bonyolult és költséges. Sokszor olcsóbb megoldás más ivóvízforrás után nézni.
Ha a szennyezett víz ásott kútból származik, először is a szennyezés forrását kell megkeresni, de elképzelhető, hogy csak új kút fúrása megfelelőbb helyen jelent megoldást.
Rövidtávú megoldásként - különösen bébiétel elkészítéséhez - a palackozott ivóvíz vásárlása javasolható.
A vas a talajban és a kőzetekben általánosan előfordul, emellett nélkülözhetetlen nyomelem. Ezért az ivóvízben található vas természetes úton is odakerülhetett.
A vízvezetékek gyakran horganyzott vascsőből készülnek, a korrodálódott bevonat pedig emelheti az ivóvíz vastartalmát. Ezért számos országban már tilos bevonat nélküli vascsöveket vízvezetékként használni.
A víz vaskoncentrációja
A talajvíz literenként akár 1 mg vasat is tartalmazhat. A felszíni vizek vastartalma általában 0,001 és 10 mg/liter között mozog.
A vízben oldott vasmennyiséget általában véve nem tekintik mérgezőnek vagy veszélyesnek. Mégis, az elfogadhatónak tekintett vaskoncentráció javasolt mértéke valahol 0,15 és 0,2 mg/liter között kellene, hogy legyen.
A fogyasztók problémái
Ha az ivóvíz vaskoncentrációja 2 mg/liternél magasabb, a fogyasztók a következő problémákkal szembesülhetnek:
1. Jelentősen romlik az ivóvíz íze
2. A víz színe megváltozik és barna foltokat hagy
3. A vízcsövek korrodálódnak, a csapok sokkal hamarabb meghibásodnak, csöpögni kezdenek
A magán-kutak is szennyezettek lehetnek, ha a közelben szennyvíztisztító található, vagy ha a szennyvíztisztítók nem megfelelően működnek.
Egészségügyi kockázatok
A vas, más nehézfémekkel együtt, egy esszenciális nyomelem, mely azt jelenti, hogy alapvetően nagyon fontos az emberi test és sok más élőlény számára.
A vas csak magas koncentrációban jelent egészségügyi kockázatot, de így akár mérgezővé is válhat. A legelső tünetek általában hasi fájdalmak.
Ha az ivóvíz vastartalma túl magas, hányást, hasmenést, vagy akár a bélrendszer megbetegedését is okozhatja.
A vas a halpopulációk számára jóval nagyobb kockázatot jelent, számukra akár erősen mérgező is lehet.
A pH érték azt jelöli, hogy a víz semleges (pH 7), savas (7 alatt), vagy lúgos (7 fölött) kémhatású.
Ivóvíz
Az ivóvíz pH értéke 6,5 és 9,5 között kellene, hogy legyen. A pH 7 alatti savas, lágy víz fokozottan korrodálja a réz- és horganyzott vascsöveket.
Egészségügyi kockázatok
A réz nagyobb mennyiségben ártalmas az egészségre, különösen a gyerekekére. Ha tudjuk, hogy lakóhelyünkön savas az ivóvíz, ne használjunk réz vízvezetékcsöveket, vagy hagyjuk a vizet folyni egy ideig, mielőtt innánk belőle – ez különösen fontos, ha a csapot hosszabb ideje nem használtuk és a víz állt a csövekben.
Vízkeménység
A víz természetes körforgása során a lágy esővíz ásványi anyagokat old ki a talajból, főleg meszet, gipszet és magnézium-szulfátot.
Az adott talaj összetételétől függően több vagy kevesebb ilyen oldott ásványi anyag van a vízben.
Nagy mennyiségű ásványi anyag nagy vízkeménységet jelent, így például az ásványvizek különösen keménynek számítanak.
Általánosan a közepesen kemény vizet tekintjük különösen jó ivóvíznek.
A vízkeménységet gyakran adják meg német keménységi fokban (ºd vagy ºdH). A mosóporok csomagolásán ezeket az értékeket általában négy fokozatra osztják:
1. 0 – 7ºd lágy
2. 7 – 14ºd középkemény
3. 14 - 21ºd kemény
4. 21ºd fölött nagyon kemény
Ha a keménységi mutató alacsony, akkor a víz lágy, és kevesebb szappanra vagy mosószerre van szükség. A mosóporok csomagolásán általában feltüntetik a vízkeménység függvényében szükséges mosópor mennyiségét.
Ha a víz lágy, akár 20% mosópor is megtakarítható, ami egyaránt kíméli a pénztárcát és a környezetet. Még környezetbarátabb megoldás a moduláris rendszerű gépek használata. Ebben az esetben a mosópor, a fehérítő és a vízlágyító külön-külön, a szükséges mennyiségben adagolhatóak.
Ha a víz nagyon lágy, egyáltalán nem szükséges vízlágyítót használni. A kemény vizet azonban szükséges lágyítani, mert több mosás után a ruhák megkeményednek,
A mosóvízhez adott ecet azonban feloldja a vízkövet, és újra lággyá teszi a ruhákat.