A Greenpeace 2003 decemberében kezdte el kampányát azért, hogy a Rossmann vonja ki a forgalomból a bizonyítottan egészségkárosító MDGN-t tartalmazó, főleg babakozmetikum termékeit. Akciónk hatására a termékek lekerültek a polcokról.
A metildibromo-glutaronitril, mint tartósítószer felhasználása a testápolószerekben 1990-óta rohamosan nőtt. Ezzel együtt az allergia gyakorisága is. Az MDGN az a tartósítószer, amely a leggyakrabban okoz érintkezéskor bőrgyulladást. Az MDGN egészségügyi következményei kellő pontossággal nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy lenyeléskor mérgezés következhet be, sőt maradandó szemkárosodást is okozhat. Ehhez járul még hozzá, hogy az MDGN egy erős allergén anyag, ami az állatkísérletek során nem derült ki. Ez azt jelenti, hogy embereknél allergiás tüneteket válthat ki, és súlyos bőrgyulladás okozhat. Ez a bőrgyulladás vörösödéssel, duzzanattal és hólyagosodással járhat. Krónikus esetben a bőr megvastagodhat és elszíneződés jelentkezhet.
A babaápoló-szereknek a legnagyobb mértékben megbízhatónak kell lenniük: a gyerekek bőre sokkal könnyebben átengedi a káros anyagokat, mint a felnőtteké. Sok kozmetikum ezenkívül olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek a bőr áteresztőképességét növelik. A kisgyermekek és a csecsemők immunrendszere pedig még nem olyan ellenálló, mint a felnőtteké, éppen ezért sokkal érzékenyebbek ezekre az összetevőkre. A babakrémek előállítóira emiatt sokkal nagyobb felelősség hárul, így teljesen érthetetlen, miért tesznek a babakrémekbe olyan tartósítószereket, amelyek károsak az egészségre, és bizonyítottan allergiát okozhatnak. Sem az EU, sem a kozmetikai cikkeket, testápolókat és illatszereket gyártók európai szövetsége (COLIPA) nem mérte fel kellően a problémát. Csak a napkrémek esetében - ahol a betegségek kockázata feltűnően magas - rendeltek el egy 0,025%-os felső határt. Legfrissebb tanulmányok azonban arra mutatnak rá, hogy még ez az érték is túl magas. Új dániai vizsgálatok kimutatták, hogy krémekben már a 0,015 % is káros, mindezek ellenére csak két év múlva vonják ki a piacról azokat a bőrbe szívódó krémeket melyek MDGN-t tartalmaznak. A lemosható kozmetikai cikkekben viszont továbbra is megengedett lesz ez a veszélyes tartósítószer 0,1% koncentrátumban. Az Európai Bizottság az előbb említett MDGN felhasználásának korlátozásával tehát nem tud teljes mértékű védelmet biztosítani, főleg nem kisgyermekek számára. Ehhez még hozzájárul, hogy a határozat csak 2005-ben lép érvénybe, addig a felhasználók továbbra is ki vannak téve az allergiát okozó tartósítószereknek.

A triclosan egy fertőtlenítő- és tartósítószer, melyet a kórházak a kéz- és sebészeti eszközök fertőtlenítésére használnak. Baktérium- és gombaölő hatása miatt számos kozmetikumban: fogkrémben, szappanban, lábápolókban is megtalálható. A triclosan egy klórszármazék, mely egészségügyi károkat okozhat: a bőrön és a nyálkahártyán keresztül felszívódik a szervezetbe, majd ott szétterjed. A bőr természetes savköpenyét támadja meg, és károsíthatja a májat. A triclosan megjelenését már az anyatejben is kimutatták.
Egy olyan terméktől, mint a fogkrém, a fogyasztók hatékony tisztítást és védelmet várnak el. De ha egy fogkrém triclosant tartalmaz, a szájhigiénia veszélyessé válhat. Fogászati tanácsadók sem javasolják a használatát, mert a triclosan nem tud különbséget tenni barát és ellenség között: nem csak a lepedék kialakulásáért felelős csírákat pusztítja el, hanem az egészséges szájflóráért felelős mikroorganizmusokat is. Lenyeléskor pedig az emésztéshez fontos bélbaktériumokat is károsíthatja.
A triclosant az Európai Unió a környezetszennyező anyagok kategóriájába sorolta. Biológiailag nehezen bomlik le, és mérgező az élővizek és a halak számára. Ha a triclosan bekerül a folyókba, UV-sugárzás hatására dioxinok keletkezhetnek belőle. A triclosan rendkívül káros a vízi organizmusokra, valamint maradandó károkat okozhat a folyóvizekben.