ÉMV - Sajóbábony

A Greenpeace első magyar akciója a tiszai vízszennyezés ellen történt – egy Miskolc-környéki vállalat volt a célpont.

A Greenpeace az azonnali szennyezéscsökkentő intézkedések bevezetését követelte.

Miskolc/Budapest – "Reggel óta húsz magyar, osztrák, szlovák és román aktivista tiltakozik békésen a Miskolc közelében lévő sajóbábonyi EMV–üzem előtt. A vegyvédelmi ruhákba öltözött tiltakozók a gyárból kifolyó mérgező vizet hordókba töltötték, és ”rendkívül mérgező” felirattal ellátva a gyár bejárata elé vitték."

A brit exeteri egyetem kutatólaboratóriumának vizsgálatai a vízben különlegesen magas koncentrációjú mérgek – például klór – jelenlétét mutatták ki. A mérgezett víz az üzemből a Bábony-patakon, majd a Sajón keresztül egyenesen a Tiszába ömlött. Az említett mérgező anyagok egy része rákkeltő. ”A legnagyobb probléma a növényirtó szerek magas klórtartalma. Az EMV-nek kevésbé szennyező, környezetbarát alternatívákra kell cserélnie jelenlegi gyártási technológiáját” – mondta Csáki Roland.

Az amerikai tulajdonú EMV Magyarország egyik legnagyobb rovarirtószer-gyártója volt. Éves gyárókapacitása 12 000 tonnányira volt tehető, amelynek 10-15 százaléka komoly aggodalomra adott okot a bennük lévő klórvegyületek rendkívüli veszélyessége miatt. Ezek a vegyületek ökológiai szempontból elfogadhatatlanok, ugyanis a halak és más vízi élőlények pusztulásához vezetnek, ezenfelül az emberi egészségre is ártalmasak: májkárosodást, rákot okozhatnak. Használatukat Ausztriában már betiltották. A klórozott termékek előállítása a foszgén nevű vegyületen alapul, amelyet a II. Világháború alatt ideggázként használtak, így az EMV is potenciális veszélyforrás volt.

A Greenpeace elemzései az alábbi vegyületek jelenlétét mutatták ki a szennyvízben: acetoklór, prometrin, terbutrin, EPTC, butilát és cikloát, valamint két különböző klórozott adalékot és nyolc másik szerves összetevőt, ezefelül további mérgező anyagokat találtak a folyó üledékében. "Bár az említett anyagok környezetre való ártalmasságának pontos mértékét még nem sikerült megállapítani, az ENSZ stockholmi egyezménye szerint ezen anyagok folyóvízbe jutása aggasztóan komoly veszélyforrást jelent” – fejtette ki Iryna Labunska, a Greenpeace kutatócsoportjának exeteri vezetője a Tiszáról szóló tanulmányában.

A sajóbábonyi tiltakozó akció volt a Greenpeace első magyarországi megmozdulása. A Greenpeace magyarországi irodája akkoriban nyitott meg, és ekkor vette hivatalosan kezdetét Tiszta Víz 2002 kampány. A megmozdulást követő hetekben a Greenpeace széleskörű tájékoztató rendezvényekkel segítette a környékbeli lakosok informálását.

A második akció:

Sajóbábony – "Ma reggel óta több mint húsz magyar, román, osztrák és angol Greenpeace-aktivista saját testével zárja el a sajóbábonyi Észak-Magyarországi Vegyiművek bejáratát, ezzel akadályozva meg emberi életre veszélyes gyom- és rovarirtószerek szállítását."

A Greenpeace aktivistái el akarták érni, hogy az ÉMV azonnal szüntesse meg az EU országaiban már betiltott, az emberre mérgező (pl: diuron, fluometuron) anyagok, valamint a klórtartalmú vegyszerek (pl: alaklór, acetoklór, propaklór) gyártását. A Greenpeace vizsgálatai szerint a gyár területéről több veszélyes vegyszer is szivárgott a Bábony patakba – amely néhány kilométerrel lejjebb a Sajóba ömlik, ami aztán néhányszor tíz kilométerrel lejjebb a Tiszába folyik.

Az Észak-Magyarországi Vegyiművek Kft. a New York-i székelyű TRI csoporthoz tartozott, mely a világ egyik vezető gyom- és rovaritószergyártója. A Sajóbábonyban található üzemet 1998-ban állami privatizáció során vásárolta meg a multicég. A sajóbábonyi üzemben több, az emberi szervezetre mérgező hatású, Nyugat-Európában vagy az USA-ban betiltott vegyszert gyártottak. A gyártás során a gyárból a közeli Bábony patakba mérgező vegyszerek szivárogtak. „Aggasztónak tartom, hogy egy amerikai cég Magyarországon így működhet, holott ugyanezért hazájában komoly problémái lennének a hatóságokkal” – mondta el Herwig Schuster, a Greenpeace projektvezetője.

A Greenpeace korábban már végrehajtott egy figyelmeztető akciót az ÉMV-vel szemben. A Greenpeace ekkor 3 hónap haladékot adott a cégnek a vízszennyezés felszámolására és a mérgező termékek gyártásának leállítására. A 2002 szeptember 9-én vett vízminták alapján a cég környezetszennyező magatartásán semmit sem változtatott. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport ökológiai szakértőjének megállapítása szerint az ÉMV területén átfolyó Bábony patak gyom- és rovarirtószertartalma olyan magas, hogy „nagyon valószínűtlen, hogy mezőgazdasági területekről szivárogtak volna be a bemért vegyszerek ilyen nagy mennyiségben és változatosságban, különös tekintettel arra, hogy a patak gyár feletti szakaszán erdők vannak, ott szántóföldi termelés (ahol vegyszereket alkalmaznának) egyáltalán nincs.” Az ÉMV saját honlapján található információk szerint a vállalat továbbra is gyártja emberre veszélyes termékeit.

A későbbiekben a cég vállalta, hogy a Greenpeace által kifogásolt vegyszerek legtöbbjének a gyártását egy megadott ütemezés szerint leállítja. Ezt dokumentumokkal is igazolták.

A vízminőségelemzés megállapításai (2002):