Megmutattuk,
hogy az energia és az éghajlatváltozás témák kapcsolata szétválaszthatatlan – ezzel mind EU-s, mind nemzeti szinten előrébb mozdítottuk
a témát.
Sikeresen
megszólítottuk Budapest vezetését: cselekedjenek a
levegőszennyezettség ellen, hogy mindenki egészségesebb, tisztább
környezetben élhessen a fővárosban is.
Ezenkívül felemeltük
a hangunkat a közép-kelet-európai régióba és hazánkba esetlegesen
tevezett, nem fenntartható és veszélyes nukleáris projektek ellen.
1.
Általában,
amikor a GREENPEACE szembekerül egy környezetvédelmi vészhelyzettel,
keres, és ad egy alternatív megoldást a probléma orvoslására. Bár az éghajlatváltozás nem kizárólag környezetvédelmi
probléma, a lehetséges megoldáshoz
szervezetünk az
Európai Megújuló Tanáccsal közösen, elismert kutatókkal egy, a fenti szellemben fogant globális energiastratégiát készíttetett. Az Energiaforradalom elnevezésű
dokumentum szerint a gazdasági növekedés fenntartásával együtt, az
energiahatékonysági lehetőségek maximalizálásával és egyre több
megújuló energiaforrás felhasználásával lelassíthatjuk a klímaváltozást.
Ehhez
most kell elkezdenünk megfelelően alakítani, decentralizálni és fenntarthatóvá tenni
az energetikai rendszereket. Ebből mind a környezet, mind a gazdaságok
profitálnának, mivel hosszú távon a megújuló technológiák olcsóbbak,
mint a hagyományos fosszilis és radioaktív üzemanyagra épülő
energiatermelés, főleg, ha
utóbbiaknál figyelembe vesszük a sokszor rejtett támogatásokat. Az Energiaforradalom jelentést globális
megjelenésének napján elvittük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba,
s nyílt levélben kérdeztük a minisztert, hogy Magyarország hogyan
viszonyul a témához, hiszen hazánk az átlagosnál akár 1,4-szeresen
jobban megszenvedheti a felmelegedés negatív hatásait. Írtunk Gyurcsány
Ferenc miniszterelnöknek is, melyben konkrét szakmai kérdéseket tettünk fel. Ebben érdeklődtünk afelől is, hogyan fog Magyarország nevében szavazni a március elején megrendezett EU
Energia Csúcstalálkozón.
Nem
kaptunk sehonnan sem választ, ám nyakunkon volt a márciusi EU Energia
Csúcstallkozó, ahol vezetőink évtizedekre
előre, a fejünk felett döntenek mindannyiunk sorsáról. A kérdés ezen a Csúcstalálkozón az volt,
hogy egy atmoszféra-szennyező, csupán pár energiabárónak és maroknyi
hivatalnoknak kedvező energiapolitika, vagy egy mindenkinek jó,
tisztább környezetet, több munkahelyet, hosszútávon is fenntartható
gazdasági növekedést, mindenki számára javuló életminőséget is
biztosító energiapolitiai irányba fordítják az EU, s vele együtt
Magyarország sorsát.
Ezért a Lánchídra szervezett akciónkkal “Klímariadót” hirdettünk – ezzel sikerült
a közfigyelmet, a média, valamint szakértők és
döntéshozók figyelmét is sikerült ráirányítanunk az akció hetén felmerülő nagyon
fontos kérdésekre. Másnap kaptunk választ a miniszterelnöktől, és
végül az általunk keltett hullámok, szakmai anyagaink és akciónk
hozzájárultak, hogy Magyarország támogatta az EU klímaközpontú
energiastratégiáját.
A
Lánchídon az aktivisták még csak a járdát sem vonták blokád alá, a forgalom zavartalan haladása biztosított lett volna. A hatósági túlreagálás okozta végül a híd lezárását hidat, egy aznap elszökött rab miatt pedig egyéb útlezárások miatt alakultak ki
forgalmi dugók. Ezekről pedig sem a klímaváltozás, sem a
Greenpeace nem tehet.
- - -
A
Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia, a NÉS társadalmi vitája késett,
ezért június elején a magyar zöld mozgalom jelentős képviselőivel
közösen összeállítottuk a zöldek NÉS-re vonatkozó szakmai tíz pontját.
A Greenpeace ismét pozitív, konstruktív, építő jellegű munkával járult
hozzá az ország jövőjének alakításához, reális megoldási lehetőségeket
hirdetve. Öltönyben, tárgyalóképességünket kihangsúlyozva bicikliztünk
el, és adtuk át az öt parlamenti pártnak és a kormánynak a pontokat. Hangsúlyoznunk kell NÉS pártpolitikai érdekek feletti szerepét, és az is rendkívül fontos, hogy az egyéb nemzeti stratégiai dokumentumokat, például az ország készülő energiapolitikai koncepcióját a NÉS-hez
igazítva készítsék el. Csak így lenne biztosítható, hogy új
megközelítéssel, decentralizált energetikával, az energiahatékonyság
maximalizálásával és a megújuló energiák szerepének folyamatos
növelésével alakuljon országunk tisztább jövője.
Összegezve: eddig sikerült elérni, hogy a globális szinten már majdnem
súlyának megfelelően kezelt klímaváltozást végre itthon, nemzeti
szinten is kezdik komolyan venni a döntéshozók.
Akcióinkkal,
honlapunkkal hozzájárulunk a magyar lakosság tájékoztatásához is,
hiszen az egyik legfontosabb, hogy személyenként
mindenki tisztában legyen saját lehetőségeivel és felelősségével. Mi is
lassíthatjuk a folyamatot, ha energiahatékony életmódot folytatunk otthon és a munkahelyünkön is!
2.
A
tágabb energia- és klímapolitikai kérdéseken túl már februártól erősen
koncentráltunk a helyi problémákra is: egy hetes méréseinkkel
nekifogtunk Stop Szmog kampányunknak, mivel Budapest Európa egyik
legszenyezettebb levegőjű fővárosa, és a hatóságok nem informálják a lakosokat a rájuk leselkedő veszélyekről. Daryl Hannah,
az Operabál díszvendége is csatlakozott kampányunkhoz! Stop Szmog
kampányunkban küzdünk a levegőszennyezettség ellen, rendszeres
tájékoztatást követelünk, valamint a biciklizést és a tömegközlekedést,
a fenntartahtó városi közlekedési módokat népszerűsítjük, hogy
mindannyian egészségesebben élhessünk az egyébként gyönyörű Budapesten.
A Fővárosi Önkormányzat előtti látványos akciónkkal, amihez Critical Mass
biciklis felvonulás is csatlakozott, rákényszerítettük a felelősöket a
témáról való párbeszédre, egyes közlekedési projektek felgyorsítására.
S bár már láthattunk néhány jó jelet, az utóbbi időben ismét visszaesni
látszik a főváros vezetésének ezirányú aktivitása. Így még rengeteg
dolgunk van, hogy elérjük a célunkat: egy tisztább, élhetőbb
Budapest megteremtését, ami az ország többi nagyvárosának is példát mutathatna.
3.
Országunk,
régiónk, de maga a Föld és az emberiség szempontjából is roppant fontos,
hogy az éghajlatváltozás óriási problémáját NE egy talán még súlyosabb
problémaforrással próbáljuk megoldani: vagyis a veszélyes és nem
fenntartható nukleáris energiatermelést fokozatosan ki kell váltani
tiszta energiákkal. Sajnos nem elég megmutatni az utat, a lehetőséget
egy tiszta jövő felé. Szembe kell szállni a veszélyes és szennyező
technológiákkal, a fosszilis és a nukleáris projektekkel. Ezek a fenti
hátrányaikon túl ugyanis elveszik a pénzt és a lehetőségeket a biztonságos,
környeztebarát és fenntarható energetikai beruházásoktól, valamint az
energiahatékonysági és a megújuló energiát hasznosító fejlesztésektől.
Nukleáris témában részt veszünk a régiónkat érintő európai kampányokban
is. Felléptünk a Mohira, Szlovákiába tervezett atomerőmű bővítése ellen
– ez az erőmű közelebb van Budapesthez, mint a paksi! A bővítési
tervezetet még 1986-ban hagyták jóvá, Csernobil évében. Akkoriban a
kommunista vezetés sem kockázati, sem környezetvédelmi elemzést nem
végeztetett, a társadalmi vita elmaradásáról nem is beszélve. A
tervezett új blokkoknak nincs konténmentje, azaz olyan építészeti
gátja, ami egy súlyos baleset, vagy éppen külső behatás (terrortámadás. pl. repülőbecsapódás) esetén védhetne a radioaktív szivárgás ellen.
A
Bulgáriai Belenébe, földrengésövezetbe tervezett atomerőmű megépítését
is ellenezzük tettekkel is, mivel a terv szabályos katasztrófa-recept
a környező országok, illetve a régió számára. Nem csak a Greenpeace és
más civilek ellenzik az erőmű megépítését: a mai napig körülbelül tíz nagy,
nemzetközi bankcsoport (köztük a UniCredit, a Citibank, a Deutsche
Bank, a Credit Suisse, a Commerzbank, a KBC és a Société Géneral is)
elutasította a rizikós és ellentmondásos projekt finanszírozását.
Szakértői elemzéseinket mi is megküldtük a döntéshozóknak, mivel nem
engedhetjük, hogy egy, a csernobilihoz hasonló nukleáris baleset még
egyszer megtörténjen!