Hazai hírek

Így év végén stílszerű és szokásos számba venni az elmúlt 365 nap történéseit és mérlegre tenni mindazt, amit szervezetünk elért ebben az időszakban. Most minden álszerénységet félretéve szeretném, ha 2009 hazai Greenpeace sikereivel búcsúztatnánk az óévet és még több kihívást és eredményes munkát kívánnánk a szervezetnek az elkövetkezendőre. Hát vegyük csak sorra ezeket!

Ez az év egy kora tavaszi erős győzelem fényében indulhatott el. Februárban karöltve más civil- és gazdaszervezetekkel, szakértőkkel és szakpolitikusokkal a Greenpeace demonstrációt tartott Magyarország génmódosítás-mentességének megőrzéséért, mivel az Európai Bizottság a génmódosított növényekre vonatkozó magyar, francia, görög és osztrák moratóriumok feloldására tett javaslatot. Márciusban azonban nagyszerű magyar siker született Brüsszelben, ahol a környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén a tagállamok ismét elutasították a MON810 génmódosított kukorica termesztésére hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazó javaslatot.

Nyáron a széndioxid-kvótaeladásokból származó 28,2 milliárd forintos bevétel sorsa foglalkoztatta a Greenpeace aktivistáit, akik tábort vertek a Miniszterelnöki Hivatal elé azzal a céllal, hogy megvárják, amíg a kvótakereskedelemből származó bevételre kiírják a zöld pályázatokat. Jelentős siker tehát, hogy Környezetvédelmi Minisztérium augusztusban bejelentette a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Klímabarát Otthon - panel alprogram elindulását, amit jócskán megkésve ugyan, de végül kibővítettek a családi házakra is a télen.

Szintén a nyáron a Stop Szmog kampány keretében a Greenpeace közösen a Levegő Munkacsoporttal, a Magyar Kerékpáros Klubbal és a Zöld Fiatalok Egyesületével arra kívánta felhívni a lakosság és első sorban Oszkó Péter pénzügyminiszter figyelmét, hogy hazánknak legkésőbb 2011 júniusáig teljesítenie kell az Európai Unió előírásait a súlyosan egészségkárosító részecskeszennyezés csökkentésére. Az Európai Bizottság 2008 júniusában közleményben figyelmeztette a tagállamokat a határérték betartásának szükségességére. A civilek kezdeményezése sikerrel járt, hiszen a kormány szeptemberben elindította a Hazai Autóbuszpark Rekonstrukciós Programot.

2009 szeptemberében színészek, zenészek, médiaszemélyiségek, tudósok és politikusok is kiálltak a klímaváltozás elleni harc mellett és riadót fújtak Franny Armstrong „A hülyeség kora” című filmbemutatóján, amit szerte a világon 45 országban mutattak be egyszerre. A doku-fikciós film rendhagyó formában mutatja be a klímaváltozás várható hatásait. Nyolc civil szervezet a Greenpeace vezetésével fogott össze azért, hogy a film nézőit egy kampány keretében egy petíció aláírására és környezettudatos cselekvésre hívják fel. A Ne légy hülye! kampány eredményeként nem csak a fővárosi, de a vidéki nézők is láthatták a filmet, hiszen a civil szervezetek magyar forgalmazóként minden közösséghez eljuttatják azt, aki regisztrált a www.nelegyhulye.hu oldalon.

Az év végéről sem maradhatott el azonban az átütő siker! A nagybányai ciánszennyezés tizedik évfordulójához közeledve a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet szövetkezve a Lehet Más a Politika párttal törvényjavaslatot készített a ciános bányatechnológia hazai betiltásáról, amit Ángyán József (Fidesz), Katona Kálmán (független), Nagy Andor (KDNP), Orosz Sándor (MSZP) és Velkey Gábor (SZDSZ) képviselők terjesztettek be az Országgyűlés elé. A Ciánmentes Magyarországot! koalíció által kezdeményezett javaslatot 356 igen, és 1 nem szavazattal fogadta el a parlament decemberben.