Energia[forradalom] - Klímariadó!

A Klímariadó első felvonásáról készült saját kisfilmünket itt, egy Indexes rövidfilmet itt, és egy Indymédiásat itt találsz.

Az öltönyös tekerésről készült kisfilmet pedig itt nézheted meg.

Kardos Péter (Energia Klub) beszéde 2007. június 6-án délben a Parlament előtt

---

Budapest, 2007. június 6. - Több mint száz kerékpáros környezetvédő megkezdte a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia társadalmi vitáját az öt parlamenti párt székházánál, majd a Parlamentnél. Az öltönyben kerekező delegáció mindegyik helyszínen átadta a politikusoknak a 43 civil szervezet által aláírt, 10 pontos petíciót, amely az éghajlatvédelmi stratégiával kapcsolatos javaslataikat tartalmazza.

A tudósok nemzetközi közössége az éghajlatváltozás legfőbb okozójaként egyöntetűen az emberiséget teszi felelőssé. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kibocsátás csökkentésének elodázása sokkal nagyobb gazdasági veszteséget okoz, mint amennyibe a megelőzésre irányuló erőfeszítések kerülnének.

Magyarországnak környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontból elemi érdeke és erkölcsi kötelessége, hogy mihamarabb megfeleljen az éghajlatváltozás okozta új környezeti kihívásoknak. A kiváltó okok megszüntetéséhez szemléletváltásra van szükségünk. Ez nem csak az éghajlat védelme miatt lényeges, hanem általában is jótékonyan hatna környezetünk állapotára és a gazdaságra, valamint a társadalmi igazságosságot is növelné.

A környezetvédő szervezetek a mai akcióval megkezdték a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Társadalmi vitáját, és a legfontosabb javaslataikat 10 pontba foglalva az öt parlamenti párt, valamint a kormány elé tárták.

Az egyes székházaknál a következők vették át a petíciót, időrendben: az MDF részéről Katona Kálmán, az Országos Választmány elnöke, az MSZP részéről Orosz Sándor, a MSZP frakció Környezetvédelmi munkacsoportjának vezetője, a KDNP részéről Nagy Andor frakcióvezető-helyettes, az SZDSZ részéről Léderer András az Új Generáció elnöke, a Fidesz részéről Navracsics Tibor frakcióvezető.

12 órára ért a biciklis menet a Parlamenthez, ahol a kormányülésről kijőve Fodor Gábor környezetvédelmi és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter fogadta a 10 pontot. Bár a környezetvédők örömmel fogadták, hogy két kormánytag átvette a petíciót, de hiányolták az MSZP-s tárcák vezetőinek jelentélét, különöen azért, mert a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia megalkotásában és megvalósításában minden tárca aktív részvételére szükség van. Az éghajlatváltozás hatásai, valamint az arra adandó válaszok átfogó jellege miatt ugyanis a stratégiának minden szektorra ki kell terjednie.

A 10 pont tömören a következő:

1. Kevesebb kibocsátást minden szektorban!

2. Nagyobb energiahatékonyságot!

3. Kevesebb kibocsátást a közlekedésben!

4. Több megújuló energiaforrást!

5. Atomenergiát ne!

6. Gazdasági szabályozó eszközöket!

7. Kevesebb fosszilis energiahordozót!

8. Több forrást kutatásra, fejlesztésre!

9. Lakossági tájékoztatást és felkészítést!

10. Stratégiai dokumentumokat harmonizálni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiával!

A környezetvédő szervezetek arra is kérték a magyar kormányt, hogy a készülő stratégiával kapcsolatos társadalmi egyeztetési folyamat során a zöld mozgalom szervezetei is lehetőséget kapjanak a dokumentum érdemi alakítására. A zöld szervezetek a stratégia megvalósítása, illetve a ráépülő cselekvési programok működtetése kapcsán az ellenőrző fórumokba küldött delegáltakon keresztül szeretnének betekintést nyerni.

A részletes 10 pont a lap alján található.

KLÍMARIADÓ!

Klímariadójával a Greenpeace a hivatalból felelősök helyett is felhívta a figyelmet a március 8-9-ei EU Energia Csúcsra: az ottani döntések a magyar társadalom egészét is érintik. Reméljük, hogy a 2020-ig meghatározandó célok alapján akár ennél a dátumnál sokkal tovább mutató, az elkövetkező generációk életére is hatással lévő, a környezetvédelmet előnyben részesítő energetikai stratégia alakul majd ki, egyrészt az EU-ban, másrászt a közeljövőben itt Magyarországon is.

Ám az ördög, mint oly sokszor, a magyar kormányzati álláspont kialakításakor is a részletekben rejlik.

A Greenpeace szerint egyáltalán nem mindegy, hogy országunkra nézve is jogilag kötelező érvényű, 2020-ig elérendő 20%-os megújuló energia részesedést előíró célszámot támogat-e majd a miniszterelnök, vagy egy általános EU-s vállalást.

Egy fenntartható versenyképességű gazdaság megteremtésében érdekelt, a környezetvédelemmel nem szembenálló vezetésnek kötelessége lenne az előbbit támogatnia. Az általános EU-s vállalás sokkal kevésbé teremti meg a megfelelő feltételeket a befektetői bizalom kialakulásához, és a megújuló energiatechnológiák további fejlesztését sem ösztönzi kellőképpen.

A megújuló energiák és az energiahatékonyság előtérbe helyezésével nagymértékben csökkenthetjük az üvegházhatású gáz kibocsátást, miközben élénkíthetjük a gazdaság fenntartható versenyképességét, biztosíthatjuk az energiaellátás függetlenségét.

Követeljük, hogy Magyarország ne gátolja, hanem támogassa a tagországokra, így Magyarországra külön is vonatkozó, jogilag kötelező érvényű, 2020-ig elérendő 20%-os megújuló energia részesedést előíró célszámot!

A kibocsátás csökkentések terén az, hogy az EU egy 20%-os egyoldalú csökkentés mellett kötelezze el magát, elégtelen vállalás lenne. A Greenpeace 30%-os üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést javasol 2020-ig, mivel ez van összhangban a tudományos javaslatokkal és az EU azon saját vállalásával is, hogy a hőmérsékletemelkedést 2 Celius fok alatt tartsuk.

A 30%-os csökkentés támogatásával az egyes tagországok külön-külön is demonstrálhatják: az éghajlatváltozás megfékezésében igazi vezető szerepre törekszenek.

Az éghajlatváltozás mostanra politikai krízishelyzetet teremtett - nincs már idő félmegoldásokra, kompromisszumokra: határozott, eltökélt tettekre van szükség.

Kérjük, küldj levelet a miniszterelnöknek Te is, ha támogatod törekvéseinket!

Itt megnézheted a Mérges Gyerek című, az éghajlatváltozás hatásairól szóló angol nyelvű kisfilmünket.

- - - - - - - - - - - -

A Greenpeace szimbólikus akciói mindig békések, erőszakmentesek. Aktivistáink március 1-én is külön ügyeltek arra, hogy demonstrációjukkal a Lánchídnak még csak a járdáját se zárják le. Egy aznap elszökött rab előkerítése érdekében elrendelt híd- és útlezárások miatt kialakult forgalmi dugókat nem az éghajlatváltozás, és nem is a Greenpeace akció okozta.