A kampányban bemutatjuk: létezik fenntartható út az energiagazdálkodásban, amelyen járva Magyarország is méltón kiveheti részét az éghajlatváltozás elleni küzdelemből. Az éghajlatváltozás korában létszükségletté vált, hogy döntéseinkben ne rövid távú politikai és gazdasági szempontokat, hanem a környezet védelme mellett az ország hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeit tartsuk szem előtt. Globális és regionális rendszerben is végiggondolt, bevált példák tapasztalatait is figyelembe vevő helyi megoldásokat mutatunk be, követelünk ki. így talán Magyarország a szakértők által is javasolt megfelelő válaszokat, az energiahatékonyság maximalizálását, a decentralizált energiatermelési rendszerek és a megújuló energiatechnológiák elterjesztését és fejlesztését válaszolja majd az éghajlatváltozás kihívásaira. Ezzel egy fenntartható, klímabarát energiagazdálkodás alapköveit tennénk le. Az általunk javasolt úton haladva egyre több új munkahely is születne, a tudásalapú társadalom erősödne, valamint javulna országunk energiaellátási biztonsága, versenyképessége. Még nincs késő, de most már mindenkinek cselekednie kell az éghajlatvédelem érdekében!

Megmutattuk, hogy az energia és az éghajlatváltozás témák kapcsolata szétválaszthatatlan – ezzel mind EU-s, mind nemzeti szinten előrébb mozdítottuk a témát.

Sikeresen megszólítottuk Budapest vezetését: cselekedjenek a levegőszennyezettség ellen, hogy mindenki egészségesebb, tisztább környezetben élhessen a fővárosban is.

Ezenkívül felemeltük a hangunkat a közép-kelet-európai régióba és hazánkba esetlegesen tevezett, nem fenntartható és veszélyes nukleáris projektek ellen.

1.

Általában, amikor a GREENPEACE szembekerül egy környezetvédelmi vészhelyzettel, keres, és ad egy alternatív megoldást a probléma orvoslására. Bár az éghajlatváltozás nem kizárólag környezetvédelmi probléma, a lehetséges megoldáshoz szervezetünk az Európai Megújuló Tanáccsal közösen, elismert kutatókkal egy, a fenti szellemben fogant globális energiastratégiát készíttetett. Az Energiaforradalom elnevezésű dokumentum szerint a gazdasági növekedés fenntartásával együtt, az energiahatékonysági lehetőségek maximalizálásával és egyre több megújuló energiaforrás felhasználásával lelassíthatjuk a klímaváltozást.

Ehhez most kell elkezdenünk megfelelően alakítani, decentralizálni és fenntarthatóvá tenni az energetikai rendszereket. Ebből mind a környezet, mind a gazdaságok profitálnának, mivel hosszú távon a megújuló technológiák olcsóbbak, mint a hagyományos fosszilis és radioaktív üzemanyagra épülő energiatermelés, főleg, ha utóbbiaknál figyelembe vesszük a sokszor rejtett támogatásokat. Az Energiaforradalom jelentést globális megjelenésének napján elvittük a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba, s nyílt levélben kérdeztük a minisztert, hogy Magyarország hogyan viszonyul a témához, hiszen hazánk az átlagosnál akár 1,4-szeresen jobban megszenvedheti a felmelegedés negatív hatásait. Írtunk Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek is, melyben konkrét szakmai kérdéseket tettünk fel. Ebben érdeklődtünk afelől is, hogyan fog Magyarország nevében szavazni a március elején megrendezett EU Energia Csúcstalálkozón.

Nem kaptunk sehonnan sem választ, ám nyakunkon volt a márciusi EU Energia Csúcstallkozó, ahol vezetőink évtizedekre előre, a fejünk felett döntenek mindannyiunk sorsáról. A kérdés ezen a Csúcstalálkozón az volt, hogy egy atmoszféra-szennyező, csupán pár energiabárónak és maroknyi hivatalnoknak kedvező energiapolitika, vagy egy mindenkinek jó, tisztább környezetet, több munkahelyet, hosszútávon is fenntartható gazdasági növekedést, mindenki számára javuló életminőséget is biztosító energiapolitiai irányba fordítják az EU, s vele együtt Magyarország sorsát.

Ezért a Lánchídra szervezett akciónkkal “Klímariadót” hirdettünk – ezzel sikerült a közfigyelmet, a média, valamint szakértők és döntéshozók figyelmét is sikerült ráirányítanunk az akció hetén felmerülő nagyon fontos kérdésekre. Másnap kaptunk választ a miniszterelnöktől, és végül az általunk keltett hullámok, szakmai anyagaink és akciónk hozzájárultak, hogy Magyarország támogatta az EU klímaközpontú energiastratégiáját.

A Lánchídon az aktivisták még csak a járdát sem vonták blokád alá, a forgalom zavartalan haladása biztosított lett volna. A hatósági túlreagálás okozta végül a híd lezárását hidat, egy aznap elszökött rab miatt pedig egyéb útlezárások miatt alakultak ki forgalmi dugók. Ezekről pedig sem a klímaváltozás, sem a Greenpeace nem tehet.

- - -

A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia, a NÉS társadalmi vitája késett, ezért június elején a magyar zöld mozgalom jelentős képviselőivel közösen összeállítottuk a zöldek NÉS-re vonatkozó szakmai tíz pontját. A Greenpeace ismét pozitív, konstruktív, építő jellegű munkával járult hozzá az ország jövőjének alakításához, reális megoldási lehetőségeket hirdetve. Öltönyben, tárgyalóképességünket kihangsúlyozva bicikliztünk el, és adtuk át az öt parlamenti pártnak és a kormánynak a pontokat. Hangsúlyoznunk kell NÉS pártpolitikai érdekek feletti szerepét, és az is rendkívül fontos, hogy az egyéb nemzeti stratégiai dokumentumokat, például az ország készülő energiapolitikai koncepcióját a NÉS-hez igazítva készítsék el. Csak így lenne biztosítható, hogy új megközelítéssel, decentralizált energetikával, az energiahatékonyság maximalizálásával és a megújuló energiák szerepének folyamatos növelésével alakuljon országunk tisztább jövője.

Összegezve: eddig sikerült elérni, hogy a globális szinten már majdnem súlyának megfelelően kezelt klímaváltozást végre itthon, nemzeti szinten is kezdik komolyan venni a döntéshozók.

Akcióinkkal, honlapunkkal hozzájárulunk a magyar lakosság tájékoztatásához is, hiszen az egyik legfontosabb, hogy személyenként mindenki tisztában legyen saját lehetőségeivel és felelősségével. Mi is lassíthatjuk a folyamatot, ha energiahatékony életmódot folytatunk otthon és a munkahelyünkön is!

A tágabb energia- és klímapolitikai kérdéseken túl már februártól erősen koncentráltunk a helyi problémákra is: egy hetes méréseinkkel nekifogtunk Stop Szmog kampányunknak, mivel Budapest Európa egyik legszenyezettebb levegőjű fővárosa, és a hatóságok nem informálják a lakosokat a rájuk leselkedő veszélyekről. Daryl Hannah, az Operabál díszvendége is csatlakozott kampányunkhoz! Stop Szmog kampányunkban küzdünk a levegőszennyezettség ellen, rendszeres tájékoztatást követelünk, valamint a biciklizést és a tömegközlekedést, a fenntartahtó városi közlekedési módokat népszerűsítjük, hogy mindannyian egészségesebben élhessünk az egyébként gyönyörű Budapesten.

A Fővárosi Önkormányzat előtti látványos akciónkkal, amihez Critical Mass biciklis felvonulás is csatlakozott, rákényszerítettük a felelősöket a témáról való párbeszédre, egyes közlekedési projektek felgyorsítására. S bár  már láthattunk néhány jó jelet, az utóbbi időben ismét visszaesni látszik a főváros vezetésének ezirányú aktivitása. Így még rengeteg dolgunk van, hogy elérjük a célunkat: egy tisztább, élhetőbb Budapest megteremtését, ami az ország többi nagyvárosának is példát mutathatna.

3.

Országunk, régiónk, de maga a Föld és az emberiség szempontjából is roppant fontos, hogy az éghajlatváltozás óriási problémáját NE egy talán még súlyosabb problémaforrással próbáljuk megoldani: vagyis a veszélyes és nem fenntartható nukleáris energiatermelést fokozatosan ki kell váltani tiszta energiákkal. Sajnos nem elég megmutatni az utat, a lehetőséget egy tiszta jövő felé. Szembe kell szállni a veszélyes és szennyező technológiákkal, a fosszilis és a nukleáris projektekkel. Ezek a fenti hátrányaikon túl ugyanis elveszik a pénzt és a lehetőségeket a biztonságos, környeztebarát és fenntarható energetikai beruházásoktól, valamint az energiahatékonysági és a megújuló energiát hasznosító fejlesztésektől.

Nukleáris témában részt veszünk a régiónkat érintő európai kampányokban is. Felléptünk a Mohira, Szlovákiába tervezett atomerőmű bővítése ellen – ez az erőmű közelebb van Budapesthez, mint a paksi! A bővítési tervezetet még 1986-ban hagyták jóvá, Csernobil évében. Akkoriban a kommunista vezetés sem kockázati, sem környezetvédelmi elemzést nem végeztetett, a társadalmi vita elmaradásáról nem is beszélve. A tervezett új blokkoknak nincs konténmentje, azaz olyan építészeti gátja, ami egy súlyos baleset, vagy éppen külső behatás (terrortámadás. pl. repülőbecsapódás) esetén védhetne a radioaktív szivárgás ellen.

A Bulgáriai Belenébe, földrengésövezetbe tervezett atomerőmű megépítését is ellenezzük tettekkel is, mivel a terv szabályos katasztrófa-recept a környező országok, illetve a régió számára. Nem csak a Greenpeace és más civilek ellenzik az erőmű megépítését: a mai napig körülbelül tíz nagy, nemzetközi bankcsoport (köztük a UniCredit, a Citibank, a Deutsche Bank, a Credit Suisse, a Commerzbank, a KBC és a Société Géneral is) elutasította a rizikós és ellentmondásos projekt finanszírozását. Szakértői elemzéseinket mi is megküldtük a döntéshozóknak, mivel nem engedhetjük, hogy egy, a csernobilihoz hasonló nukleáris baleset még egyszer megtörténjen!